Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Debrecenben született, apja, Csokonai József borbély és seborvos, a város vagyonos polgára. Anyja Diószegi Sára.
A református kollégium diákja lett, hamar kitűnt tehetségével, társai és tanárai egyaránt elismerték kiváló képességeit. 1790-ben tanárai megbízásából diáktársaival önképzőkört szervezett. Az olvasókör tagjai felosztották egymás között a nyugati nyelveket és irodalmakat. Csokonai az olasz nyelvet választotta. Művelt, több nyelven beszélő fiatalemberré vált: a kötelező latin és az olasz mellett megtanult németül, franciául, angolul, görögül, és foglalkozott a héber és a perzsa nyelvvel is.
Apja korai halála miatt anyja „kosztos diákokat” fogadott azaz nála fizettek be ebédelni, hogy taníttatni tudja a fiát.
Az irodalmi élettel is kapcsolatot keresett: levelet írt a kor irodalmi és szellemi vezéregyéniségének, Kazinczy Ferencnek. Hamarosan meg is jelent első verse nyomtatásban.
Tanárai a gimnáziumi poétai osztály tanítását bízták rá. Szépen induló tanári karrierje azonban hamar véget ért. legációra küldték, Halason és Kecskeméten tartott szentbeszédeket, majd adományokat gyűjtött a kollégium számára. Útjáról azonban nem haza indult, hanem Pestre ment, Dugonics Andrásnál és Virág Benedeknél tett tisztelgő látogatást. Szemtanúja volt Martinovics Ignác és társai kivégzésének a Vérmezőn.
Hazatérve nem tudott elszámolni a rábízott pénz egészével, de egyéb panaszok is felmerültek ellene: nem látogatja rendszeresen az istentiszteleteket, gúnydalokat ír a kollégium professzorairól stb., ezért kollégiumi pert indítottak ellene. Csokonai azonban meg sem várva az ítéletet, az esti istentiszteleten egy gúnyos hangú és tanárait sértő beszédben bejelentette kilépését a kollégiumból. Az iskolaszék – azzal az indokkal, hogy magatartásával már korábban is bajok voltak – örökre kizárta a kollégiumból, és diáktársait is eltiltotta a vele való érintkezéstől.
Pozsonyba ment, hogy az ülésező országgyűlésen versei kiadásához támogatókat szerezzen, de nem járt sikerrel, ezért Komáromba ment.
Komáromi tartózkodása mégis a boldogság reményével kecsegtetett. Itt ismerkedett meg és szeretett bele Vajda Juliannába (Lilla), egy gazdag kereskedő leányába. Érzelmei hiába nyertek viszonzást, biztos megélhetés nélkül Lilla apja nem egyezett bele a házasságba. Csokonai a keszthelyi Georgikonban, majd a csurgói gimnáziumban pályázott tanári állásra, de míg ez ügyben utazgatott, a leányt szülei egy kereskedőhöz adták feleségül. A férj tisztában volt azzal, hogy felesége Csokonaiba szerelmes, ezért vésette később felesége sírjára az egyetlen szót: LILLA.
Anyagi gondjai voltak, nehezen kapott állást, ezért visszaköltözött anyjához Debrecenbe. Egy temetésen mondott beszédet, ahol megfázott. Néhány nap múlva tüdőgyulladásban meghalt.
Készítsd el a szöveg vázlatát!
