Tanuljunk tanulni!

Mecbux

Mecbux

Arany János életrajza

2015. november 05. - monimerczel

Arany János életrajza

Gyermekévek, ifjúkor
Nagyszalontán született 1817. március 2-án. Apja, Arany György és anyja, Megyeri Sára idősödő emberek voltak már, mikor fiuk megszületett. Tíz gyermekük közül nyolcat elvesztettek, csak a legidősebb Sára és a legfiatalabb János maradt életben.

A szülők féltő gonddal vették körül a fiút, aki három-négy éves korában tanult meg olvasni, hamuba írt betűk segítségével.

Tizennégy éves korában Arany segédtanítói állást vállalt, hogy hajlott korú szüleit megkímélje a taníttatás költségétől. Két év után a debreceni kollégiumba ment, de már az első félév lesújtó volt számára mind anyagiakban, mind tanulmányi eredményekben. Kisújszállásra menekült segédtanítónak.

A tizenkilenc éves, félénk és tartózkodó fiatalember - mindenki meglepetésére - felcsapott vándorszínésznek. Csalódása azonban gyorsan bekövetkezett. Komoly szerepeket nem kapott, rosszul érezte magát a korhely cimborák között. Két hónapig tartott a kaland, amelynek azonnal véget vetett a sorsdöntő álom: anyját halva látta: A „tékozló fiú" Máramarosszigetről - hétnapi gyaloglás után - megszégyenülve, lelkiismeret-furdalás közepette hazatért Szalontára. Álma szomorú valósággá vált: édesanyja haldoklott, édesapja megvakult.

„A város és az egyház elöljárói részvéttel tekintek sorsomat; még azon ősszel megválasztanak ún. korrektornak (tanító a rektor után, de több fizetéssel s több önállósággal, mint a többi altanítók). [...] Egy darabig atyámmal laktam, majd őt néném magához vévén, az iskola épületébe költöztem én is. E hivatal, melyben a magyar s latin grammatikai osztályokat tanítám, 1839 tavaszáig tartott, akkor egy évig írnok, azután rendes aljegyző lettem. [...] 1840 novemberében, 23 éves koromban, megházasodtam, szívem régi választását követvén."
Választottja egy helybeli árva lány, Ercsey Julianna volt. 1841-ben megszületett az első gyermek, Juliska, majd 1844-ben a második: László.

A Kisfaludy Társaság, amikor Az elveszett alkotmányi kitüntette, új pályázatot hirdetett népies elbeszélő költeményre. „Készíttessék költői beszély, melynek hőse valamelly a nép ajkain élő történeti személy, pl. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen."
Toldi históriáját a szalontai néphagyomány is ismerte, Arany pedig olvasta llosvainak Toldiról szóló történeteit. így szinte egy lélegzetre megírta mind a tizenkét éneket.
1848 elején a Kisfaludy Társaság tagjává választja, később pedig annak igazgatója lesz.

1848-49-ben a szabadságharc hűséges közkatonája: nemzetőr. A szabadságharc bukása után állását veszti, mivel azonban nem volt jelentősebb politikai szerepe, ez nem jár további következménnyel. Egy ideig járási írnok lesz, a Tisza-családnál Geszten házi tanító.
1851 őszén a nagykőrösi egyháztanács meghívta Aranyt a gimnázium magyar irodalmi tanszékére. Családostul átköltözött Nagykőrösre, s kilenc éven át tanított a magyar mellett latint és görögöt. Tanítványai nagyon szerették. Arany itt írta híres balladáit, melyek egyedülállók költészetünkben.

1860-ban Pestre költözik, 1865-ben az Akadémia titkára lett. Csaknem tízéves hallgatás következett írói pályáján. Lánya meghal, képtelen alkotni, verset írni.

Nyugdíjba vonulásától (1877) 1882-ig költészete ismét kivirágzott. A város zaja elől a Margitsziget tölgyfái alá menekült. Kisebb verseit a kulcsra záródó Kapcsos könyvbe tisztázta le, keletkezésük sorrendjében, napra szóló keltezéssel. Legbeavatottabb barátainak, de lehet, hogy csak fiának mutatta meg őket. Őszikék című verseskötete csak halála után jelent meg.
Egyik menedéke a zene volt. A másik: magányos, Duna-parti sétái, melyeket sohasem mulasztott el. Egy ilyen séta okozhatta a végzetes tüdőgyulladást. Karosszékében érte a halál 1882. október 22-én.
Az egész nemzet gyászolta. Az Akadémia előtt tízezres tömeg volt jelen, a koporsó körül az egyetemi ifjúság állt díszőrséget. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-6-osztaly/eletutja/arany-janos-eletrajza

jegyző: Régen: nagyközség közigazgatásának vezetője, ma: városokban képviselő-testületi vezető.

műfordítás: Idegen nyelvű irodalmi mű művészi igényű lefordítása.

korhely: iszákos ember, aki gyakran vesz részt éjszakai kocsmai mulatozásokon.

Készíts az olvasottakról vázlatot a gondolattérkép szempontjai alapján! (A rózsaszín felől a zöld irányába kell haladni.)

arany-eletrajzgondterkep.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mecbux.blog.hu/api/trackback/id/tr818052948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása