Tanuljunk tanulni!
Mecbux
Mária Terézia és II. József
Arany János - gondolattérképek , Drégely ostroma
Ide tedd ki a gondolattérképed: https://padlet.com/monitom/5vl98gp1xrvs
Gondolattérképet itt készíthetsz és itt vagy itt
Aranyt-tesz: https://goo.gl/forms/yqDCUxDVMpOkmcev1
balladai kulcsfogalmak: https://wordwall.net/play/363/394/997
Drégely ostroma:
Magyarországon a törökök 1541 után folyamatosan jelen voltak, hiszen a három részre szakadással az Oszmán Birodalom gyakorlatilag bekebelezte hazánk legnagyobb részét. A Dunántúl északi területei és a Felvidék ugyan megmaradtak Habsburg kézen, Erdély pedig kapott némi autonómiát a szultántól, de Szulejmán terjeszkedésekre készült és egy pillanatig nem volt kétséges akkoriban senki előtt, hogy a maradék részek török meghódítása is hamarosan kezdetét veszi.
Drégely kulcsfontosságú helyen feküdt, ami miatt az országnagyok – köztük Ferdinánd király és Erazmus von Teuffel felvidéki főkapitány – a vártól északra fekvő bányavárosok megvédelmezését várták tőle. Szondi éveken át könyörgött ellátmányért, katonáért, ágyúkért, felszerelésért, mindhiába. Csak nagy nehézségek árát tudta még azt is elérni, hogy az erőd létszámát 1552 nyarára 81 ről 146 –ra emeljék. Közben a budai pasa megkezdte 1552-es nagy hadjáratát és 12 ezer katonával javában közeledett Drégelyhez.
Az ostrom 1552 július 6-án kezdődött és a pasa szentül hitte, hogy egy fél nap alatt elfújja ágyúival a parányi erődöt. Ám a védők szokatlanul elszántnak mutatkoztak: a fal-rombolást helyreállították, majd az első török rohamokat meglepő hatékonysággal verték vissza. Arany János híres balladája, a Szondi két apródja hűen érzékeltette a csata hősiességét. A védők a rohamozó törököket még a létrákon levágták. Az oszmánok nem is bírtak a védőkkel, ám az ágyúzás mégis megtette a hatását: az amúgy is gyenge falak több helyen leomlottak, amivel reménytelenné vált Szondiék helyzete. Fél nap helyett azonban ekkor már 3 napja tartott a szakadatlan küzdelem, és mindenki ereje végéhez ért. Az utolsó 24 órában a törökök tárgyalni akartak.
A pasa Mártont, a szomszédos Oroszi papját küldte el a kapitányhoz, hogy meggyőzze az értelmetlen harc felfüggesztéséről és a megadásról. Szondi azonban eldöntötte: soha nem adja meg magát és maroknyi seregével annyi kárt okoz a törököknek, amennyit csak lehetséges. Hű apródjait a pasához küldte (kegyelmet kérve számukra), majd minden értéket megsemmisített a várban, lovakat, marhákat is leölve. A várban gyújtott hatalmas máglya mindent felemésztett, mindent, amit nem akartak, hogy a töröké legyen. Közben az óriási oszmán túlerő 12 ezer harcosa végső rohamra készült. A támadás valósággal elözönlötte a parányi várat és annak 146 védőjét A rommá lőtt erőd, minden falára ezrek kapaszkodtak fel, miközben a védők utolsó leheletükig küzdöttek.
Maga Szondi több sebből vérezve is tovább harcolt, még akkor is, amikor már csak fél térdre ereszkedve tudta vágni az ellent. Hihetetlen erejét és elszántságát még a legkegyetlenebb török tisztek is elismeréssel nézték. Végül mind egy szálig elestek Drégely hősei - utolsók közt Szondy György - az Úr 1552. évében, július 9-én, az ostrom negyedik napján. A pasa elismerően rendezett díszes temetést Szondi Györgynek.
forrás: https://tortenelemtanulas.blog.hu/2016/07/08/dregely_ostroma_es_egy_magyar_hos_halala
Költői képek gyakorlása
Petőfi: Egy gondolat bánt engemet
Mássalhangzótörvények: hasonulások
Őskor összefoglalás
A Vöröstorony kincse
Útinapló készítése
A nyári utazások során készítsetek útinaplót!
Kötelező rész:
- A napló minimum 5 bejegyzésből álljon (minden esetben jelenjen meg a helyszín bemutatása, érdekes események, emberek, látnivalók, szállás, ételek stb). A bejegyzések fogalmazások, ezért ügyeljetek az igényes nyelvhasználatra!
- Minden bejegyzéshez készítsetek néhány mondatos leírást, mellékeljetek képet és/vagy rajzot!
- A napló tartalmazzon térképet is a helyszínekről.
Szabadon választható rész:
- A bejegyzésekhez mellékelhettek prospektusokat, belépőjegyeket, tárgyakat (kagyló, homok...)stb.
- Készíthettek videót, interjút stb., amihez kedvetek van.
A napló formája:
- Lehet papíralapú naplót készíteni füzet vagy könyv alakban. Csupán a fantáziád szab határt.
- Emellett készülhet az útinapló power pointban, swayben, preziben vagy egyéb tanult, általatok ismert programmal is.
- Aki nem utazik sehová a nyár folyamán, válasszon a szünidő eseményeiből ötöt, és azokról készítsen naplót, amelyet szintén rajzokkal, képekkel stb színesít.
Segítséget, ötleteket itt és itt találtok.
Az értékelés szempontjai:
helyesírás, a munka minősége, mennyisége, a határidő pontos betartása
Beadási határidő: 2023. szeptember 29.
Névmás (többirányú)
Csokonai-életrajz
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Debrecenben született, apja, Csokonai József borbély és seborvos, a város vagyonos polgára. Anyja Diószegi Sára.
A református kollégium diákja lett, hamar kitűnt tehetségével, társai és tanárai egyaránt elismerték kiváló képességeit. 1790-ben tanárai megbízásából diáktársaival önképzőkört szervezett. Az olvasókör tagjai felosztották egymás között a nyugati nyelveket és irodalmakat. Csokonai az olasz nyelvet választotta. Művelt, több nyelven beszélő fiatalemberré vált: a kötelező latin és az olasz mellett megtanult németül, franciául, angolul, görögül, és foglalkozott a héber és a perzsa nyelvvel is.
Apja korai halála miatt anyja „kosztos diákokat” fogadott azaz nála fizettek be ebédelni, hogy taníttatni tudja a fiát.
Az irodalmi élettel is kapcsolatot keresett: levelet írt a kor irodalmi és szellemi vezéregyéniségének, Kazinczy Ferencnek. Hamarosan meg is jelent első verse nyomtatásban.
Tanárai a gimnáziumi poétai osztály tanítását bízták rá. Szépen induló tanári karrierje azonban hamar véget ért. legációra küldték, Halason és Kecskeméten tartott szentbeszédeket, majd adományokat gyűjtött a kollégium számára. Útjáról azonban nem haza indult, hanem Pestre ment, Dugonics Andrásnál és Virág Benedeknél tett tisztelgő látogatást. Szemtanúja volt Martinovics Ignác és társai kivégzésének a Vérmezőn.
Hazatérve nem tudott elszámolni a rábízott pénz egészével, de egyéb panaszok is felmerültek ellene: nem látogatja rendszeresen az istentiszteleteket, gúnydalokat ír a kollégium professzorairól stb., ezért kollégiumi pert indítottak ellene. Csokonai azonban meg sem várva az ítéletet, az esti istentiszteleten egy gúnyos hangú és tanárait sértő beszédben bejelentette kilépését a kollégiumból. Az iskolaszék – azzal az indokkal, hogy magatartásával már korábban is bajok voltak – örökre kizárta a kollégiumból, és diáktársait is eltiltotta a vele való érintkezéstől.
Pozsonyba ment, hogy az ülésező országgyűlésen versei kiadásához támogatókat szerezzen, de nem járt sikerrel, ezért Komáromba ment.
Komáromi tartózkodása mégis a boldogság reményével kecsegtetett. Itt ismerkedett meg és szeretett bele Vajda Juliannába (Lilla), egy gazdag kereskedő leányába. Érzelmei hiába nyertek viszonzást, biztos megélhetés nélkül Lilla apja nem egyezett bele a házasságba. Csokonai a keszthelyi Georgikonban, majd a csurgói gimnáziumban pályázott tanári állásra, de míg ez ügyben utazgatott, a leányt szülei egy kereskedőhöz adták feleségül. A férj tisztában volt azzal, hogy felesége Csokonaiba szerelmes, ezért vésette később felesége sírjára az egyetlen szót: LILLA.
Anyagi gondjai voltak, nehezen kapott állást, ezért visszaköltözött anyjához Debrecenbe. Egy temetésen mondott beszédet, ahol megfázott. Néhány nap múlva tüdőgyulladásban meghalt.
Készítsd el a szöveg vázlatát!
Névmás (csak főnevet helyettesítő)
A koppányi aga testamentuma
Házi feladat: szómagyarázat
A lenti bemutató végén található feladatokból kettőt kell választani: egyet számmal és egyet a betűvel jelzettek közül.
https://sway.com/TWiYk8zw16QWwkKj?ref=Link&loc=play
ide tedd a beadandó feladatokat: https://padlet.com/monimerczel/skjzh5opaijh
