Nem csupán a tanárok készíthetnek oktatóvideókat. Réka, 7. osztályos diákom készített egyet az új tananyagról a hiányzók számára: mit tanultunk a tárgyról.
https://drive.google.com/file/d/16l-gWJuAnmU9duxiocFmYdIfcYPHdCSW/view?usp=sharing
Nem csupán a tanárok készíthetnek oktatóvideókat. Réka, 7. osztályos diákom készített egyet az új tananyagról a hiányzók számára: mit tanultunk a tárgyról.
https://drive.google.com/file/d/16l-gWJuAnmU9duxiocFmYdIfcYPHdCSW/view?usp=sharing
Az alábbiak közül tetszés szerint feladatot kell választanod: az I. és a II. csoportból is.
Minden feladat pontot ér, a lent található ponthatár alapján láthatod, maximális pont esetén milyen jegyre számíthatsz.
I. feladat Készíts Ábelnek, Surgyelánnak, Fuszulánnak és Márkusnak:
a/ névjegyet (összesen 4), szerepeljen rajta kép/alakzat+jelmondat a szereplő jellemzői és az olvasottak alapján példásul itt: https://www.designevo.com/
16 pont
b/ álmesser-beszélgetést 1-1 fenti szereplők között (összesen 2): http://ifaketext.com/
Minden szereplőhöz legalább 3-3 megszólalást írjatok az olvasottak, tanultak alapján! 10 pont
c/ Készítsetek képgyűjteményt ppt-ben a regény illusztrálásához: természeti környezet, épített látnivalók (minimum 6 kép+bevezető és lezáró dia forrásmegjelöléssel) 5 pont
d/ Meséljétek el állóképekben (fénykép) a regény egyik történetét (minimum 5 kép) (power point vagy itt és itt (Vagy készíthetitek saját fotókkal is, bármilyen ötletes forma elfogadható.) 10 pont
e/ Készítsetek A REGÉNY ALAPJÁN plakátot egy utazási iroda nevében, amellyel a regény helyszíneit bejáró programot hirdetitek részletes programleírásokkal, illusztrációval! (Kép+szöveg) Használhatjátok a https://venngage.com/ vagy a https://www.easel.ly/ oldalakat) 15 pont
II. feladat 20 PONT
Szerkesszetek újságot a linken elérhető újságsablonok valamelyikével, használjatok a cikkhez illő képeket is!
https://drive.google.com/drive/folders/1t4tk7jfaWmdLDPiADfQmxPEJtvgC-jan
A cikkek témái lehetnek (válassz egyet!):
a/ bűnügyi tudósítás Fuszulán és Surgyelán tetteiről
b/ egy környezetvédő csoport írása Ábel viharcsinálásáról és/vagy a sas lelövéséről
c/ Ábel bemutatása - Surgyelán vagy a páter gvárgyián cikke
d/ riport a faluba visszaköltöző Ábellel (minimum 10 jól megfogalmazott kérdés-10 több mondatos, alapos válasz) Az üdvözlő és az elköszönő formula nem tartozik a 10 kérdésbe.
e/ Ábel búcsúztató beszéde Márkus temetésén
f/ Tudósítás a tárgyalásról: Fuszulán vallomástétele
HASZNÁLJÁTOK FEL AZ ÚJSÁGSABLON TELJES TERJEDELMÉT! A kép legfeljebb a rendelkezésre álló hely NEGYEDE lehet.
Beadási határidő: 2024. nevember 29.
A munkádat beadhatod kinyomtatva vagy adathordozón.
Az értékelés szempontjai:
- a tanultakhoz kapcsolódó tartalom + egyéni ötletek
- igényes tartalom, megfelelő mennyiség
- igényes külalak, megvalósítás
- a fogalmazási és helyesírási szabályok betartása
- a határidő betartása
PONTHATÁROK:
5= 40-45 pont
4= 35-39 pont
3= 26-34 pont
2= 20-25 pont
https://quizlet.com/_7rnazt?x=1qqt&i=e8kcr
Bach-korszak https://learningapps.org/display?v=p49ds10ct20
nemzetiségek https://learningapps.org/display?v=ph2yuqpjn20
időszalag https://learningapps.org/display?v=p5tqz668j15
személyek 1. https://learningapps.org/display?v=p91ctayuj18
feltalálók: https://app.ex.co/stories/mnikam10/dualizmus-szem-lyek-tal-lm-nyok
vegyes feladatok https://drive.google.com/drive/folders/1jWnpLf5PJssPSmWkqnwg-CCH1KNcDM37?usp=sharing
A plakát készítéséhez itt találsz segítséget: https://youtu.be/AVlsxuZVCw4
Tudtad, hogy a huszárok ruhája kész önvédelmi rendszer?
A mentét mindig vitte magával a huszár, mivel sosem tudhatta, hogy mikor lesz hideg, és egyébként is önvédelmi funkciója volt a kabátnak. Sokszor félvállra vetve hordták, így a pajzs szerepét vette át, a balról érkező ellenség kardcsapásai ellen. A huszárok általában jobb kézzel kardoztak, ballal fogták a kantárszárat, a bal kéz védelme ezért fontos volt, a mente természetesen takarta azt.
A mente viselésének szabályai voltak, az időjárástól függően: jó időben a bal vállra vetve, hűvösebb időben mindkét vállon hordva, de csak fagypont körül bújtak bele az ujjakba.
A dolmány - felsőruházat - és a nadrág általában posztóból készült, huszárezredenként jellemzően eltért a színük, búzavirágkéktől a piroson át a zöldig. A dolmányra és a nadrágra is sujtásokat varrtak, amely sárga, kötélszerű díszítés, komoly védelmi funkcióval rendelkezett. Ha a kard lesújtott, akkor ez a zsinórzat védte a huszár testét, ugyanis nem tudta könnyen átszakítani azt. Időnként még fémszálat is húztak bele, így erősítve az ellenállóképességét.
Minél több volt a sujtás a ruhán, annál jobban védett volt a huszár. A főbb, veszélyes pontokra - mint a csukló vagy a comb - külön vitézkötéseket varrtak. Emellett kösöntyűt - derékövet - is hordtak, hasonlóan zsinóros anyagból, amely a borda alatti, lágy hasi részeket is védte. A ruházat színe és díszítettsége jelezte egyébként a rangokat is, a közhuszártól a tisztekig.
A huszárok tölténytáskát is hordtak, ugyanis nemcsak szablyájuk volt, hanem lőfegyvereik is. Rangtól függően párban kaptak pisztolyt - a közelharcban túlerő és dárdások ellen - illetve karabélyuk is volt, amellyel a gyalogságot tépázták meg.
A huszárok nem voltak lövészek, így a legtöbbször nem célzott lövéseket adtak le a gyalogságra a karabéllyal. A cél nem az volt, hogy lelőjék az ellenséget, hanem az, hogy csak megsebesítsék, mert egy sérültet két gyalogos menekít ki a csatából, így máris három emberrel kevesebb állt velük szemben.
A táska mellett még egy tarsolyuk is volt, amelyben kisebb használati tárgyakat, borotvát, tükröt, leveleket, iratokat vagy akár egy térképet tartottak.
Mint a középkori lovagoknak, a huszároknak is egyik legnagyobb kincsük a kardjuk, avagy a szablyájuk volt. Anélkül nem mentek sehova, mert ki tudja, mikor keverednek harcba, akár egy ellenséggel, akár egy ivóban. A kocsmákba a huszárok jellemzően bal kézzel nyitottak be, hogy ha hirtelen támadna valaki, akkor jobb kezükkel egyből a kardért nyúlhassanak. A kardon általában volt egy bojt is, aminek szintén funkciója volt, csuklójukra húzva nem tudták elejteni a kardjukat.
A huszárok nem kalapot, hanem csákót viseltek - illetve tábori sapkájuk is volt. A csákókon díszek, rangjelzések, címerek kaptak helyet, de ezeknek is volt védelmi funkciójuk, sokszor láncokat is tettek rá és fémgyűrűt a belsejébe, ami szintén védett a karddal lesújtó ellenség ellen. A csákót bőrszíjjal áll alatt rögzítették, de a csatában egy plusz zsinór volt a nyakban, hogy el ne hagyják, ha valaki lecsapná fejükről.
Minden huszár csizmáján sarkantyú volt, amivel ösztönözhették vágtára a lovakat. Az ezredben csak a zászlóvivőnek nem járt sarkantyú, hogy ne tudjon elmenekülni a csatából. Élete árán védenie kellett a zászlót, de általában a zászlóst is két huszár védte.
Azt is megtudtuk, hogy az illem, miszerint a nő a férfi jobb oldalán sétál, azért alakult ki, mert a vitézek - ide értve a huszárokat is - a bal oldalukon hordják a kardot, és az beleakadhatna a hölgybe. Tehát a nő a jobb oldalon megy, és jobb vállán hordja táskáját, hogy közelebb húzódhasson az őt megvédő vitézhez.
feladatok: https://learningapps.org/display?v=ph7nint8k19
Választható csoportfeladatok:
1. Az iparfejlődése a reformkorban: Ipartestület, Széchenyihez köthetőek, herendi porcelán, Óbudai Hajógyár, Ganz Vasöntöde stb.
2. A közlekedés fejlődése a reformkorban (a 2 vasútvonal megépítése, jellemzői, egyéb közlekedési módok pl.a hajózás fejlődése)
3. A reformkor híres épületeinek bemutatása Pest-Budán és Balatonfüreden
4. A reformkori öltözködés :férfidivat: a nemesség, polgárság öltözködése
5. A reformkori öltözködés 2.: női divat: a nemesség, polgárság öltözködése
6. A reformkor kultúrája1.: zene, tánc, színház jellemzői (színészek, színdarabok, színházépület)
7. A reformkor kultúrája 2.: irodalom, szórakozás (szerepeljen itt a Nemzeti Casino is)
8. A lótenyésztés, lóversenyzés a reformkorban
9. A Lánchíd története
10. A folyószabályozás menete, fontossága, jellemzői
11. A Georgicon és a Nemzeti Múzeum bemutatása, alapításának jellemzői
A munkát power point, sway, prezi stb bemutató formájában készítsétek el!
idővonal: https://time.graphics/line/231107
Kérdések: http://users.atw.hu/nagykonyv/dokumentumok/rabemberkerdesek.pdf
A feldolgozás lépései: https://www.tes.com/lessons/A1OLuv_ajEtIBw/rab-ember-fiai
osztály neve: Béláim osztálykód: xqcx
Tanulókártyák:
https://quizlet.com/122304903/roma-osszefoglalas-szemelyek-flash-cards/
https://quizlet.com/121746305/romai-birodalom-fogalmak-flash-cards/
Gyakorlófeladatok:
vaktérkép gyakorlása: https://www.thinglink.com/card/1665088745000402945
https://learningapps.org/display?v=p5dye750t16
idővonal: https://www.timetoast.com/timelines/2881902
Ide tedd ki a gondolattérképed: https://padlet.com/monitom/5vl98gp1xrvs
Gondolattérképet itt készíthetsz és itt vagy itt
Aranyt-tesz: https://goo.gl/forms/yqDCUxDVMpOkmcev1
balladai kulcsfogalmak: https://wordwall.net/play/363/394/997
Drégely ostroma:
Magyarországon a törökök 1541 után folyamatosan jelen voltak, hiszen a három részre szakadással az Oszmán Birodalom gyakorlatilag bekebelezte hazánk legnagyobb részét. A Dunántúl északi területei és a Felvidék ugyan megmaradtak Habsburg kézen, Erdély pedig kapott némi autonómiát a szultántól, de Szulejmán terjeszkedésekre készült és egy pillanatig nem volt kétséges akkoriban senki előtt, hogy a maradék részek török meghódítása is hamarosan kezdetét veszi.
Drégely kulcsfontosságú helyen feküdt, ami miatt az országnagyok – köztük Ferdinánd király és Erazmus von Teuffel felvidéki főkapitány – a vártól északra fekvő bányavárosok megvédelmezését várták tőle. Szondi éveken át könyörgött ellátmányért, katonáért, ágyúkért, felszerelésért, mindhiába. Csak nagy nehézségek árát tudta még azt is elérni, hogy az erőd létszámát 1552 nyarára 81 ről 146 –ra emeljék. Közben a budai pasa megkezdte 1552-es nagy hadjáratát és 12 ezer katonával javában közeledett Drégelyhez.
Az ostrom 1552 július 6-án kezdődött és a pasa szentül hitte, hogy egy fél nap alatt elfújja ágyúival a parányi erődöt. Ám a védők szokatlanul elszántnak mutatkoztak: a fal-rombolást helyreállították, majd az első török rohamokat meglepő hatékonysággal verték vissza. Arany János híres balladája, a Szondi két apródja hűen érzékeltette a csata hősiességét. A védők a rohamozó törököket még a létrákon levágták. Az oszmánok nem is bírtak a védőkkel, ám az ágyúzás mégis megtette a hatását: az amúgy is gyenge falak több helyen leomlottak, amivel reménytelenné vált Szondiék helyzete. Fél nap helyett azonban ekkor már 3 napja tartott a szakadatlan küzdelem, és mindenki ereje végéhez ért. Az utolsó 24 órában a törökök tárgyalni akartak.
A pasa Mártont, a szomszédos Oroszi papját küldte el a kapitányhoz, hogy meggyőzze az értelmetlen harc felfüggesztéséről és a megadásról. Szondi azonban eldöntötte: soha nem adja meg magát és maroknyi seregével annyi kárt okoz a törököknek, amennyit csak lehetséges. Hű apródjait a pasához küldte (kegyelmet kérve számukra), majd minden értéket megsemmisített a várban, lovakat, marhákat is leölve. A várban gyújtott hatalmas máglya mindent felemésztett, mindent, amit nem akartak, hogy a töröké legyen. Közben az óriási oszmán túlerő 12 ezer harcosa végső rohamra készült. A támadás valósággal elözönlötte a parányi várat és annak 146 védőjét A rommá lőtt erőd, minden falára ezrek kapaszkodtak fel, miközben a védők utolsó leheletükig küzdöttek.
Maga Szondi több sebből vérezve is tovább harcolt, még akkor is, amikor már csak fél térdre ereszkedve tudta vágni az ellent. Hihetetlen erejét és elszántságát még a legkegyetlenebb török tisztek is elismeréssel nézték. Végül mind egy szálig elestek Drégely hősei - utolsók közt Szondy György - az Úr 1552. évében, július 9-én, az ostrom negyedik napján. A pasa elismerően rendezett díszes temetést Szondi Györgynek.
forrás: https://tortenelemtanulas.blog.hu/2016/07/08/dregely_ostroma_es_egy_magyar_hos_halala